Mivel van még egy kis időm, gondoltam, bővítem a személyes tapasztalataimmal a bevezetést.

Az mindenképp megér pár mondatot, hogy miként készültem a pályázatra. Persze inside infót nem adhatok ki, ez egyértelmű, de talán tudok segíteni azzal, hogy rávilágítok a nyilvános részekre a saját szemszögemből.
Az itthoni válogató ugyebár 3 fordulós: írásbeli rész, interjú, és tábor.
Aki teheti, menjen el nyílt napra, mert az egész országban tartják, és nagyon informatív. Valamint a honlap idevágó része: http://www.uwc.hu/hu/selection.html is hasznos, sőt, a jamaicai UWC is segít a írásbeli pályázathoz egy képpel:

Én személy szerint az interjú miatt aggódtam a legjobban, mert nagy a rád eső kiesők száma, a behívott 60-ból csak 16 jut tovább a döntőbe. Úgy voltam vele, hogy ha negyven perc alatt sikerül valami olyat mutatnom magamból, aminek köszönhetően továbbjutok, akkor 2 nap alatt csak meggyőzöm a válogatókat... ha meg nem, akkor nyilván nem állok készen a lehetőségre. Sajnos pont a beszélgetés utáni estén jutottam el a mélypontra, amikor is úgy éreztem, hogy én biztosan kiesek. :D Ennek megfelelően hatalmas megkönnyebbülés volt az e-mail: mehetek Csillebérce, a döntőbe!
A két nap nagyon klassz volt, fantasztikus embereket ismertem meg, és remekül éreztem magam annak ellenére, hogy végig ott motoszkált a tudatomban: ez egy válogató.



E-mailben értesítettek minket az eredményről másnap. Vicces volt a helyzet, mert estére ígérték, ahogy a szóbeli eredményét is, de az már délután megérkezett, ezért kb. 17:00-tól a döntős csapat ráfüggött az e-mail fiókjára, valamint a közös facebook-chatre, és próbáltuk elütni a görcsös várakozás idejét. A hivatalos értesítések 22:00 felé kezdtek el szállíngózni, EGYESÉVEL. Úgy éreztem magam, mint ha a Hunger Games-ben lennék... és aztán megjött az én levelem is. Érdekes érzés volt, az biztos, úgy remegtem, hogy a lábamon alig álltam meg. :) Feljöttek a szüleim, a bátyám, nagy egymásnak borulás, pár telefon, üzenetküldés... és kétnapi nem alvás a továbbiakban.
Mivel a 6 ösztöndíj közül 3 feltételhez volt kötve (Freiburgba csak 18 alatti diák, Szingapúrba pedig csak lányok mehetnek), ezért már az elején ki tudtuk sakkozni, ki hova fog utazni. Kicsit megijedtem, mert a német suli frissen fog nyitni szeptemberben, és ezáltal másodéveseim sincsenek, de persze ez nem fog eltántorítani. :)